Nagycenk nagyközség

Adatok

Régió: Nyugat-Dunántúl
Megye: Győr-Moson-Sopron megye
Kistérség: Sopron–Fertődi kistérség
Lakosság: 1822 fő
Terület: 19.46 km²
Népsűrűség: 93,63 fő/km²
Rang: nagyközség
Körzet hívó: 99

Fekvése

A nyugat-magyarországi peremvidék Sopron-Vasi-síkságán helyezkedik el. A határ dél-nyugati rész dombos és a Soproni-hegység nyúlványihoz kapcsolódik.

Nevének eredete

A község nevét 1291-ben írták le először egy latin nyelvű birtokeladási oklevélben, ekkor Zenk-nek hívták. A két Cenk megkülönböztetésére időnként jelzős nevek is feltűnnek, pl. 1359-ből: Gudurzenk (Gödörcenk) A Nagy Czenk név 1544 óta ismeretes. Kiscenk első ismert neve Tótcenk volt. 1544-től már Dávid Czenknek írják.

Története

Késői ásatások (1904-ben)őskori telepet tártak fel. A réz- és bronzkorból is találtak leleteket. Hallstatti korú hamvasztásos sírt, római és avar kori temetőt is feltártak. A község határában római kori kőépület maradványait lelték fel.

A község első birtokosai Czenki Demeter és Lőrinc, majd Osli Gergely; később a Kanizsay-család, a Poki-család, majd az Ember-család volt. Ez utóbbi család kihalása után 1570-ben a Nádasdyak birtokába került a két község (Kiscenk és Nagycenk). A török időkben német és vallon katonaság járta és pusztította a környéket (1590). Később Bethlen Gábor hadjáratától szenvedett a lakosság. Miután Nádasdy III. Ferencet kivégezték, mert részt vett a Wesselényi-összeesküvésben, a cenki birtok 1671-ben a királyi kincstárra szállt át. I. Lipót, Draskovich Miklósnak adományozta az elkobzott Nádasdy-birtokok közül Sárvárt és a hozzá tartozó Alsó- és Felsővidéket – utóbbihoz tartozott Cenk is.

Hogy a birtokok örökjogon a Draskovich-család birtokába kerülhessen, több pénzt kellett volna fizetnie, mint amennyi elő tudott teremteni. Draskovich ezért elzálogosította Széchenyi György győri püspöknek a birtokok egy részét. Az egyezség (1678) szerint Széchényi György érsek, valamint testvére és gyermekei harmadíziglen birtokolhatták a javakat. A Széchényi-családra a vagyon véglegesen csak utódja, II. Széchényi György révén szállt át 1711-ben, és ez tette lehetővé, hogy a család a magyarországi főnemesek közé emelkedjen.

Nagycenk és Kiscenk sokáig két önálló község volt. 1892-ben egyesítették őket Nagycenk néven, de máig sem épültek össze. Az uradalom és a község 1945-ig a Széchenyiek birtoka volt.

Nevezetességei

Fő látnivalója a Széchenyi-kastély. Ennek közelében 1972-ben épült meg a 760 mm nyomtávú, múzeumvasút.
A Széchenyi István Emlékmúzeumot a kastélyban rendezték be. Nyitva április 1-jétől október 31-ig: 10-től 18 óráig; november 1-jétől március 31-ig: 10-től 14 óráig.
A kastély bejárata előtt indul a védett hársfasor, amit Barkóczy Zsuzsanna telepítettet.
A Széchenyi Mauzóleumot a plébániatemplom mögött, balra találjuk.
Szent István tiszteletére szentelt templom előtti téren áll Széchenyi István szobra.
A Széchenyi kastély közelében, 1972-ben megépült Nagycenki Széchenyi Múzeumvasút

Lásd még

Nagycenki Széchenyi Múzeumvasút (1969-1972 között épült; Fertőbozt Nagycenkkel köti össze.)

Következő községek

További községek